Terápia

Depresszió: információforrások, terápiás döntések

Mindenki maga dönt arról, hogy kinek hisz – de jó vagy rossz döntéseink következményét mi magunk viseljük. Egészségünk és életminőségünk múlhat azon, hogy mennyire működünk együtt az orvossal vagy más egészségügyi szakemberrel, és mennyire tartjuk be javaslataikat.

Depresszió: információforrások és terápiás döntések

Ha megbetegszünk, igyekszünk tájékozódni, adatokat, véleményeket és javaslatokat begyűjteni ismerősöktől vagy ismeretlenektől. 

Utánaolvashatunk a tüneteinknek, információt kereshetünk a már meglevő diagnózisról, gyógyszereinkről. Többen keresnek fel olyan internetes portálokat, ahol sorstársak osztják meg a tapasztalataikat.

Ez az igény egyfelől természetes és pozitív, másfelől érdemes ismerni a korlátait. 

Szakmai elemzések szerint az interneten számos félrevezető információ kering. Ugyanígy ismerőseink is adhatnak megalapozatlan tanácsokat.

Félrevezetés több okból történhet; íme, néhány példa.

  • Az információ már idejétmúlt, bizonyos pontokon már nem igaz.

  • Laikus vélemények esetén előfordulhat jóhiszemű félrevezetés, mert

- nem biztos, hogy ugyanarról a betegségről beszélnek,

- nem ugyanolyan stádiumú vagy súlyosságú állapotról van szó – és ennek a kezelés szempontjából jelentősége lehet,

- egy adott gyógyszer esetén is előfordulhat, hogy egyes emberek másként reagálnak ugyanarra – mind a főhatás, mind az esetleges mellékhatás tekintetében.           

  • Vannak tudatosan félrevezető tartalmak az interneten; ezek az ún. trollok provokatív megjegyzései („személyes hitbeli meggyőződését ellentmondást nem tűrő, pökhendi erőszakossággal sulykolja”).

  • Félrevezetés származhat önös, személyes érdekből, például el akarnak adni nekünk valami mást, ezért megkérdőjelezik a gyógykezelést és igyekeznek lebeszélni a bizonyítékon alapuló, aktuális gyógymódról.

  • Előfordul az is, hogy valaki szeret szerepelni, vagy jól tájékozottnak látszani, és félinformációkkal, tévhitekkel befolyásol másokat.

Érdemes tudatában lennünk a félrevezető információk lehetőségének, mert elbizonytalaníthatnak és a kezelés megszakítására sarkallhatnak. 

Az önkényesen abbahagyott kezelés beláthatatlan hosszú távú következményekkel járhat!

Csak egy példa: vannak, akik megpróbálják a betegeket lebeszélni a vérzsírok szintjét csökkentő gyógyszerekről. A következmény fokozott érelmeszesedés lehet, ami évek múlva – többek között - szívinfarktust, agyvérzést okozhat, vagy szellemi hanyatláshoz vezethet. 

A kezeletlen depresszió legsúlyosabb következménye az öngyilkosság. Az idő előtt abbahagyott kezelés a betegség tartóssá válásához vezethet, életminőség-romlással és a munkaképesség csökkenésével. Előfordulhat fokozott dohányzás, alkoholfogyasztás vagy droghasználat.

Mindenki maga dönt arról, hogy kinek hisz – de jó vagy rossz döntéseink következményét mi magunk viseljük. Egészségünk és életminőségünk múlhat azon, hogy mennyire működünk együtt az orvossal vagy más egészségügyi szakemberrel, és mennyire tartjuk be javaslataikat.

 

Borúlátás, pesszimista énkép, világkép, jövőkép. Negatív gondolatok

Látható, hogy milyen sokféle lelki és testi tünet kísérheti a hangulati zavart.

Érdemes külön szólni a negatív gondolatok szerepéről. Ez a pesszimista ítélet általában a beteg saját személyéről és szerepéről, a világról, a jövőről, valamint a beteg és mások viszonyáról fogalmazódik meg.  A negatív hozzáállásnak két lényeges forrása lehet:

  • a depresszió kialakulásával és elmélyülésével jön létre, mint a hangulatzavar velejáró tünete – ebben az esetben átmeneti jellegű;

  • kora gyermekkori hatások és negatív tapasztalatok alakították ki és nagyon mélyen él az egyén lelkében, amit a depresszió csak felerősített, felszínre hozott.

A beteg úgy érezheti, hogy ő vesztes, alkalmatlan, neki semmi sem sikerül. Az élete egy csőd, nincs oka örömre, a jövőt félelmetesnek, sötétnek képzeli - úgy érzi, hogy a világ rossz, ő maga pedig értéktelen, alkalmatlan vagy egyenesen bűnös.

Ez a kegyetlen önkritika és negatív várakozás származhat a korai éveikből, gyermekkori sérüléseikből.

Akit nem szeretetteli, támogató családi légkör vesz körül gyermekkorában, azzal a hibás gondolattal nőhet fel, hogy ő rossz, alkalmatlan, vagy éppen bűnös. Azt képzelheti, hogy ezért van viszály a családban, azért válnak el a szülei, azért nem kap szeretetet, mert ő nem érdemli meg.

Ha ez a negatív séma depressziótól függetlenül is fellehető az egyénben, könnyebben betegszik meg; már kevesebb inger vagy kisebb veszteség is előidézheti a depressziót. A hangulati zavar mellett más, testi betegségekre is fogékonyabb lehet az adott személy.

Tudni kell, hogy ez a sötét kép nem valóságos, csupán a negatív várakozás, az előítélet miatti torzult érzékelés alakítja ilyenné – ezt a jelenséget a szakemberek kognitív torzulásnak nevezik.

 

A sötét gondolatok  elmúlnak, amint a depresszió javul!

Ahogy a jó, örömteli, pozitív dolgok is változnak, a sötét gondolatok is tovaszállnak egyszer. Minden örökösen változik – pont a reménytelenség ne változna?

Ha ez a negatív viszonyulás depressziótól függetlenül is jellemző a páciensre, különösen, ha ismétlődő depresszív epizódjai vannak, érdemes pszichoterápiát is igénybe venni.

A kognitív viselkedésterápiák sokat segíthetnek a gyógyszeres kezelés mellett.

 

CÍMKE depresszió

Terápia

Gyógyszeres terápiák

Azok a gyógyszerek, amelyeket a gyógyszerregisztrációs hatóságok vizsgálnak be, nagyon széles körű klinikai háttérrel rendelkeznek. Az orvosoknak és a gyógyszergyártó cégeknek forgalomba kerülés után is jelentési kötelezettségeik vannak ezekről. Így nagyon sok információ áll rendelkezésre a gyógyszer biztonságosságát illetően.

Egyéb terápiák

A mai modern időkben alapvetően kétféle módszerrel kezelik a depressziót: gyógyszerrel és pszichoterápiával. Mindkét eljárás hatásos lehet, ha megfelelő szakember végzi a kezelést és ha a beteg is együttműködő.

Együttműködés

Az egyes gyógyszerek pontos napi adagját klinikai vizsgálatokban határozzák meg. A betegek döntő többségénél használt, hatékony gyógyszeradag pontosan megállapított, ezt a klinikai vizsgálati dokumentáció, a gyógyszer alkalmazási előirata és tájékoztatója tartalmazza.

Tévutak

Mindenki maga dönt arról, hogy kinek hisz – de jó vagy rossz döntéseink következményét mi magunk viseljük. Egészségünk és életminőségünk múlhat azon, hogy mennyire működünk együtt az orvossal vagy más egészségügyi szakemberrel, és mennyire tartjuk be javaslataikat.